Kilenc és fél éve találkoztunk utoljára, Kedves Olvasók! Nem is tudom, hány karakterbe férne bele, hogy elmondjam, mi történt azóta, de olyan ez, mint a brazil sorozatok, hamar fel lehet venni újra a fonalat. Azt is hallottam egyébként, hogy a blogolás már kiment a divatból, és minimum tik-tok videók kellenek az érdeklődés fenntartására. Miután kilenc és fél alatt sem fotogénebb, sem a technika iránt fogékonyabb nem lettem, ezért maradnék az írásnál. Ennek a kis sorozatnak most az a célja, hogy amíg az Egy Sima - Egy Fordított Egyesületért folytatott adománygyűjtő kampányom tart, szórakoztassalak benneteket hétköznapi (időnként azon túlmutató) kalandjaimmal. Szerencsére a vidám téma adott is: csütörtökön kezdődik a fűtésfelújítás. Örökzöld kabarétréfa, bár mi igen megbízható mesterembereket választottunk idén. Tavaly nem.
Tavaly kezdődött minden, amikor is beköltöztünk a valóban szuper lakásunkba (a pandémia alatti költözésről egy másik jótékonysági kampány keretében számolok be, amikor a saját gyógyszereimre gyűjtök majd). A lakást két, elsőre pedánsnak tűnő nénitől vettük, akikről később kiderült, hogy az egyikük nem is néni; a másikuk pedig minden, csak nem pedáns (ennek ellenére a továbbiakban együtt: Nénik). A lakáshoz járt két darab, velem egykorú kazán, az egyik a meleg vizet, a másik a fűtést szolgáltatja. Az idő nem múlt el nyomtalanul a kazánok felett. A fűtős például télen el is romlott, akkor kellett hozzá potom hatvanezerért szerezni egy fűtőszálat, a melegvizesből pedig vagy jéghideg vagy tűzforró víz folyik, zárójelbe téve ezáltal a keverőcsapok létjogosultságát. Tegnap egyébként egy múzeumban a mi fürdőszobánk pontos mását láttuk egy plakáton. Az volt ráírva, hogy "Modern dizájn, 1978". Ebbe a vintage közegbe várjuk csütörtökön a gáztervezőt, aki megkezdi a rendszer átalakítását. nyilván minden simán fog menni, hiszen már jó előre megterveztünk mindent, már majdnem megkaptuk a hitelt, és pont jól időzítettünk, hogy ne legyen átfedés a házban hamarosan kezdődő elektromos felújítással - hiszen mekkora szívás lenne, ha pont egyszerre nem lenne se gáz, se villany...