Organic boy

Azt már a terhesség során elhatároztam, hogy éjszaka nem fogok szoptatni, hanem Tojás úr fogja cumisüvegből etetni Miront, és akkor sem fogok idegeskedni, ha nincs elég tej vagy ha cumihoz kell fodulni. Sajnos Miron ebben nem működik együtt, a cumisüvegből anyatejet az éhenhalás előtt közvetlenül elfogad, de a tápszert kicsurgatja a szájából, a cumit pedig termetéhez képest messzire köpi - és bár nem vagyok ellensége a cumiztatásnak, arra mégsem visz rá a lélek, hogy belenyomjam a szájába. Mr. Február meglepő módon nem a hangos sírásra szokott felébredni, hanem a szülői bénázásra a konyhában, amikor mindennek ellenére mégis legyártunk egy adag tápszert.

Megérkezett Miron

Sőt, most már 5 napos. A nagy esemény november 16-án történt, este 8-kor elindultunk a kórházba, betegfelvétellel, folyosón való ücsörgéssel (minden hely foglalt volt) együtt 3 órát vett igénybe, az igazán nagyon rossz rész pedig kábé fél óra volt. Miron sem sírt, amikor megszületett, csak amikor a csecsemősnővér magához kaparintotta, sőt, édesapjának azt is mondta, hogy 'gagaga', amivel még jobban meglepte környezetét, mint a nemsírással. Családi hagyományokat követve, ő sem hasonlít egyikünkre sem, Ei szerint leginkább olyan, mint egy combini omusubi - persze az omusubik közül is a leghelyesebb.

Már második napja itthon vagyunk és többé-kevésbé jól vesszük az akadályokat. A legnehezebb a fürdetés, amit Miron ki nem állhat - illetve nem is konkrétan a kádban ülős részt, hanem az oda vezető utat, Mr. Feb. pedig mindent elkövet, hogy jól lássa az eseményeket, ami egy kicsit sem segít.

Önképzőkör

Mr. Február is szívére vette a védőnő megjegyzését, ezért elhatározta, hogy belehúz egy kicsit a nyelvtanba. Először Maki úr látogatásának tiszteletére rakta ki a teljes kirakóst, azóta a szintidejét 5 perc alá csökkentette.