Hazaérkeztünk. Útközben semmi bonyodalom sem volt (kivéve talán, hogy Mr. Február Moszkvában kicsusszant a babakocsiból). Most már tényleg biztos, hogy az Aeroflotnál sem a légi, sem a földi személyzet nem beszél angolul. Illetve ez nem igaz, mert angol szavakat tudnak, csak sajátos kontextusban használják őket, és (mint Bálint nagymamája - vö. "István nagyon konok") ha értetlenséggel szembesülnek, akkor hangosabban és tagoltabban mondják. Mint pl:
- "Itt nem lehet bemenni, forduljon vissza és a folyosó végén jobbra" = Ahead!
- "A babakocsit most elkérem, majd kiszálláskor visszaadjuk" = Stop! No board!
- "Megkérjük az egyik utast, hogy cseréljen önnel helyet, mert ide nem tudjuk felszerelni a bébikosarat" = Sit!
Ei időközben meg/visszaszerezte a jogosítványát, és egy pompás bérelt autóval várt bennünket a reptéren. A nyaralás alatt elszoktam a baloldali közlekedéstől, de szokásomtól eltérően most előbb gondolkoztam és csak azután beszéltem, így végül nem kérdeztem meg, hogy miért a külső sávban megyünk az autóúton.
Mr. Február tegnap főzött nekünk vacsorát. Kibontott egy csomag tésztát, meglocsolta szójaszósszal és egy kiürült cipősdobozban tálalta. Igazán figyelmes.
2 comments:
Es addig orditott, amig meg nem ettetek?
csak a történeti hűség kedvéért: az Bálint anyukája volt, de biztos, hogy kedvesebben ismételte meg a "konok"-ot, mint egy orosz biztonsági őr / stewardess.
Post a Comment