Tmogasd az Egy Sima Egy Fordított Egyesületet!

http://www.jougyekert.hu/hu/jo_ugyek_tamogatoinak/kovetek_es_vallalasaik/nevess_az_inkluzioert.html#.YUSUqH28pEY

11/26/2011

Micsoda remek délelőtt!

7:30 Mindenki kipihenten ébred, alig várjuk a gyerekkönyv-bemutatót.
8:00 - 9:00 A gasztroterror percei: sikertelenül próbálom megreggeliztetni a gyerekeket, senki sem éhes.
10:00 Kabátban állok, míg Mr. Február alsónadrágban ugrál a kanapén. Felmerül, hogy nem tudjuk tartani az indulási tervet.
10:15 Leveszem a kabátomat, hogy a kanapéról leesett gyereket megvigasztaljam.
11:00 Elindulunk.
11:20 Befutunk a helszínre, a könyvtár gyerekeknek fenntartott olvasótermébe. A könyvek méltatása már javában tart. Hogy ne zavarjunk, hátrébb megyünk a "kézműves sarokba". Mr. Február "Étel!!!" felkiáltással ráveti magát egy süteményes tányérra, mindkét gyerek két kézzel tömi magába a kakaós csigát. A felügyelőnő megjegyzi, hogy a sütemény valamennyi gyereké. Zavartan mentegetőzöm, egyébként igen kisétkű gyerek, stb. Mr. Február, mialatt málnaszörpöt tölt magának, közbevetőleg megjegyzi, hogy neki "nem vesznek ilyet".
11:25 Miron csokis-lekváros kézzel átlapozza a Honfoglalás tárgyi emlékei című könyvet, majd becsúsztat egy II. Ulászló címereiről szóló brossúrát a könyvespolc és a fal közé.
11:30 Még mindig nem jön ki a brossúra. Egy apuka szerint abba kéne hagynom, amit csinálok,  mert ha tovább rángatom, a felső polcról a gyerekek fejére fognak esni a könyvek.
11:40 Az egyik szerző arról beszél, hogy mennyire fontos emlék számára az a focilabda, amit még gyerekkorában kapott és most elhozta, hogy mi is lássuk.
11: 45 A rajzpályázat eredményhirdetése. Miron a vintage labdát nyalogatja.
11:50 Gitárkísérettel megzenésített gyerekverset éneklünk. A kivetítő elsötétül, amikor Miron kihúzza a laptop csatlakozóját. Neves kortárs író-költő felajánlja a segítségét, így tudok szólni Mr. Februárnak, hogy ne igya ki a maradék szörpöket a tálcán talált műanyag poharakból.
12:10 Miron elfárad a játszósarokban és sírni kezd.
12:15 Kimegyünk a játszósarok elé, mert a gyerekeket láthatóan zavarja bömbölés.
12.20 A hátát ívben hátrafeszítő, vörös fejjel ordító Miron magára vonja a szervezés figyelmét.
12:25 Két felnőtt segítségével cipő kerül Mr. Február lábára. A ruhatárban mindent beborítunk a kabátjainkkal, az általános káoszban a gyerekek azt játszák, hogy a ruhatáros pult és az előtte lévő korlát közé dugják a fejüket.
12: 27 Sikerül kiszabadítani Mr. Február fejét. Hogy gyorsítsunk a tempón, elkezdjük énekelni a Hull a pelyhes fehér hó című népszerű gyermekdalt.
12:30 A ruhatárosnő biztatására a kabátjukra várók is bekapcsolódnak az éneklésbe.
13:00 Hazaérünk. Tojás úr keblére öleli gyermekeit és biztosít bennünket arról, hogy ő is nagyon jól szórakozott itthon.

3 comments:

saturninus said...

ha az a célod, hogy örökre elvedd a kedvem a gyermekvállalástól, akkor jó úton jársz. közben persze nevetek.

a többi gyerek egyébként nem helytelenkedik ilyenkor?

Sara said...

van egy teória, miszerint a gyerekek viselkedés alapján kétfélék: a 'home angel-street devil' és a home devil - street angel' miron alapvetően az 1-es, áron a 2-es eset, sosem unatkozunk, ezért más gyerekét már végképp nem szoktam figyelni, de az is lehet, hogy mások csak a 2-es gyerekeiket viszok nyilvános helyre, a helytelenkedőket meg addig leláncolják a pincében.

zs. said...

Itt idézném egy ismerősünk (két fia van kis korkülönbséggel) vonatkozó aranyköpését: Olyan helyesek, mondtam is Tominak (a férj), hogy érdemes volt az első két évet ép ésszel kibirni.