A fürdőszoba

A fürdőszoba szakrális hely, az ember bemegy megfáradtan, porosan, majd zuhanyzik, főnix madárként újjáéled, illatos lesz és felfrissül. De nem ám nálunk! Az egész úgy indult, hogy amikor átvettük a kulcsokat és a Nénik keze már a kilincsen volt, mintegy hozzávetőlegesen megjegyezték, hogy ja, a wc-t nem lehet lehúzni, majd kislisszoltak. Azonnal bevetettük magunka a mellékhelyiségbe. Valóban nem lehetett lehúzni - cirka 15 éve romolhatott el. Egymás tekintetéből kiolvastuk, hogy ez csak egyetlen öblítési módot tett lehetővé, majd autóba vágtuk magunkat hogy vásároljunk új tartályt és új csészét. A barkácsboltban a kádak mellett elhaladva hirtelen beugrott, hogy az, aki a wc tartály hiányát évtizedeken át képes elviselni, arról az is feltételezhető, hogy más fürdőszobai kellékekkel is mostohán bánik. Hazatérve megpróbáltam kiszámolni, hogy hány liter domestost kellene a kádba önteni, hogy ellepje, és megpróbáltam olyan testhelyzeteket kigyakorolni, amelyekben fürdés közben minimális felületen érintkezik a testem a kád felületével. Másnap csak délután mentem át az új lakásba, ahol az Orvosom nyitott ajtót, egy pörölykalapáccsal a kezében. Ugyanis, mint kiderült, a kádsoron neki is hozzám hasonló gondolatai voltak, de gimnasztikában járatlanként inkább legott elkezdte kiverni az inkriminált darabot a helyéről. Félig jutott a projektben, amikor érkeztem. Megszemléltük a szakszerű bontást, és meglepetten fedeztük fel, hogy egyrészt a kád alatti rész nincsen kicsempézve, másrészt magát a kádat nem elhanyagolható mennyiségű építési törmelék tartja a helyén, némi háztartási szemét társaságában. Vételeztünk egy új kádat, amit ideiglenesen a garázs mellett helyeztünk, majd a jól végzett munka és a várakozás kettős örömével tértünk haza. Másnap azonban kiderült, hogy a "legfeljebb 10 naposra" tervezett egyéb felújítási munkák kitolódnak (akkor még nem tudtuk, de egyébként öt hónappal), jelentősen növelve ezzel a költségeket és a feszültséget. Mivel könnyen belátható, hogy a szobák falazása előrébb való a fürdőszobai kényelemnél, ezért az A terv lépett életbe. A kád épen maradt részébe néhány családi kiszerelésű fertőtlenítőt zúdítottunk és vártunk. Amikor úgy láttuk, hogy néhány árnyalatot világosodott és felvett egy kellemes, romlott csirkemellre hasonlító árnyalatot, akkor felöntöttük a vízzel, jól megsikáltuk, majd diadalmasan kirántottuk a dugót. Nagyon szép volt, ahogy a padlóösszefolyóból felbugyogott a kádból leengedett víz, boka magasságáig fertőtlenítve a fürdőszoba padlóját. Gyorsan elmagyaráztuk a vegyszeres gejzír elől sikítozva menekülő gyerekeknek, hogy ez történik, ha kisebb keresztmetszetű csövön igyekszünk kiengedni 50 liter vizet, mint amekkorán befolyt, és majd sose vegyék ki ilyen gyorsan a dugót a kádból. Természetesen a fizika ezen egyszerű törvénye csak azután jut mindenkinek az eszébe, amikor fürdés után vödörbe lapátolja a kibugyogott vizet. A sebtiben vett kádat szépen benőtte azóta a borostyán a kertben, szinte sajnálni fogom levagdosni róla az indákat.