Alvajárás

Mr. Február a gyerekpopuláció azon 15%-ba tartozik, akik alvajárnak. Erre egy pár hete lettünk figyelmesek, amikor is Mr. Feb szó nélkül átgyalogolt a szobán, majd visszafeküdt az ágyába. Azóta már ennél vakmerőbb kalandokat is végrehajt: hallottuk már motorozni, építőkockázni és lámpát kapcsolgatni is, egy ízben pedig a szoba sarkába bújva találtuk. Kicsit ijesztő, de már kezdünk hozzászokni. Az okos fórumok azt javasolják, hogy ilyenkor ne ébresszük fel az alvajárót, hanem kísérjük vissza az ágyába - most már azt is tudom, hogy miért. Ma Mr. Február annyira hitelesen játszotta, hogy ébren van (levette a hálózsákját és előkészített egy könyvet), hogy simán bedőltem, és amíg azt magyaráztam, hogy most már késő van és majd holnap lehet olvasni, egyszer csak felébredt (ezt így nehéz körülírni, mert alvajárás közben is nyitva van a szeme, de valahogy másként) és hirtelen elkezdte a nevét kiabálni, majd keserves zokogásban tört ki. Az események hatására azt hiszem, én leszek az, akinek ma alvásproblémái lesznek.