Ma

Ma ezek történtek:
- A rutin 4 hónapos vizsgálaton Miront tüdőgyulladásveszéllyel megröntgenezték, holnap kiderül, használ-e a köptető. Félrenyelte a tejet. Egyfelől ki gondolta volna, hogy ettől tüdőgyulladást elhet kapni, másfelől pedig ha gondoltuk is volna, sem tudtunk volna sokat tenni, mert a hátát nagy erőkkel ütöttük, abba is hagyta a köhögést, és mégis.
- Ezért nem mentem iskolába, pedig ma volt a perbeszédverseny utolsó próbája. Mardos a lelkiismeret-furdalás, már csak azt sem mondhatom majd, hogy pedig én mindent megtettem a győzelemért.
- A fentiek miatt megviselt idegállapotban értem anyuhoz, nem figyeltem a kulcsomra (ennek még lesz jelentősége).
- Mironhoz a t.gyulladás-gyanú ellenére 0.75 körtét tápláltunk hozzá. Úgy áll a dolog, hogy ezúttal nem tudjuk majd Petit "és mindenki répás lett"-re végződő történetekkel szórakoztatni.
- Felfedeztem, hogy eltünt a kulcsom. Miután anyuval mindketten tüzetesen átnéztük a lakást, Mr. Februárra terelődött a gyanú, aki nem is tagadott. Ugyanakkor azt sem árulta el, hogy hová rejtette.
- Megnéztük anyuval a Mikvét a Pesti Színházban. Nagyon jó volt. Ezalatt a gyerekek itthon 2.5 órát sírtak hol felváltva, hol egyszerre. Mr. Februárt az ágyunk közepén, Tojás urat pedig rossz idegállapotban találtam.
- Négykézláb kerestük a kulcsot. Anyu találta meg a kisasztal fiókjában (szerinte gyanúsan nagyon be volt tolva, szerintem én a következő költözésig nem találtam volna meg).