Sőt, nem csak a konyha. Kiderült ugyanis, hogy a játszóházból ismert anyukák/óvónénik erősen kötődnek Magyarországhoz. Nagyon sok férj járt Budapesten üzleti stb. okokból (pl. tegnap kiderült, hogy az egyik anyuka férje, aki üstdobos egy zenekarban egy hónapot volt Mo-n és nagyon jól érzte magát, vett egy társalgási zsebkönyvet is, ami ugyan tele van hibákkal, de azért hasznosnak bizonyult). Az egyik óvónéni pedig kiszótárazott egy pár dolgot magyarul és távollétemben betanította az anyukáknak, akik egy hatalmas "jónapottó"-val köszöntöttek. A leggyakoribb kérdés, amivel anyukatársaim megkeresnek, a Mit eszünk Magyarországon? téma köré csoportosítható, ezért a vállalkozó kedvűeknek csirkepörköltöt főztem nokdelivel, ami hatalmas sikert aratott, és egy nagyon vicces oklevelet adtak érte, amit az egyik óvónéni férje fordított le, aki "nagyon jól tud angolul".
Más: holnap lesznek a választások. Láthatóan, itt nem ismert a kampánycsend fogalma, mert ma percenként húztak el a pártok kisbuszai a ház előtt, egyre gyorsabban harsogva a program fő részeit, végezetül pedig csak a helyi jelült nevét óbégatták, míg a helyi jelölt rekedten üvöltötte utána, hogy köszöni a figyelmet. Szerencsére este 8 után nem lehet kisbuszozni. Holnap viszont vissza kell mennünk Enoshimába, mert Ei még ott van regisztrálva szavazóként, ezt strandolással fogjuk egybekötni, hogy valami jó is legyen benne.
Pénteken Mika Kaneko tartotta a jógaórát, hát, elég klassz volt. Ennek hatására megnéztem az International Yoga Asana Championship honlapját, sajnos róla már nem találtam fotót, mert azok csak 2006-tól vannak fent, de találtam klassz videót a 2009-es bajnkoságról. Azért ettől még nagyon messze vagyok.
Ez pedig Mr. Február reggeli után:
No comments:
Post a Comment