hajvágó és lakás

A héten mind a kettővel igen nagy szerencsénk volt. A hajvágót hétfőn vettük, hogy lenyisszantsuk Mr. Február j-pop sztárokat megszégyenítő hajzatát. Eddig - a korábbi hajvágások keserű tapasztalataival a hátunk mögött - azzal hitegettük magunkat, hogy milyen aranyos is így, de most a 35 fokban patakokban folyt a fejéről a víz, ezért elszántuk magunkat egy újabb kalandra. E célból beszereztünk egy hajvágógépet, Mr. Februárt pedig leültettük Süsüt nézni, ami 1 epizód erejéig garantáltan a képernyőhöz szögezi. Mr. Február valóban belemerült a bábfilmnézésbe, mi pedig ráillesztettük a kis tarkóra a gépet, beindítottuk, huzogattuk, majd nyugtáztuk, hogy nem történt semmi. Egy értékes fél részt elvesztegettünk, mire rájöttünk, hogy igaziból a pengében van a hiba és nem mi bénázunk. Ekkor előkaptuk az ollót (Ei előkapta az ollót, mert én a nagy konyhai ollóval nem merek kiskorúak felé közelíteni) és remekül lenyírtuk (Ei lenyírta - ld. fenn) Mr. Feb-et hátul. Erre sajnos pont véget ért az epizód és az eddig teljesen nyugodt Mr. Február hirtelen két kézzel kezdte védeni a fürtjeit, ami meghátrálásra kényszerített bennünket és beletörődtünk, hogy egy kis tévémacink lesz itthon.
Kedden visszavittem a gépet a beszerzési helyre és útközben azon gondolkoztam, hogy miként fogom bebizonyítani, hogy nem mi vagyunk bénák anélkül, hogy merészen kivágnám, hogy ha nem hiszi, próbálja meg levágni vele az én hajamat (mi van, ugye, ha esetleg mégis bénáztunk?). A vevőszolgálatos néni gyakorlatilag ránk sem nézve kérdezte, hogy mi a probléma, vázoltam, szó nélkül adott egy darab papírt, amit fel kellett mutatni az eladónak, aki ugyan ezt megkérdezte, röviden megválaszoltam, majd visszakaptuk a pénzt. Hurrá.
A lakásnézés hasonlóképpen flottul ment, odamentünk, megnéztük, megpróbáltunk lealkudni az árból, mert a tapéta a botrányosan ronda (ezt nem mondtuk, de gondoltuk), nem sikerült, megállapodtunk. Ebből kifolyólag augusztus közepén beköltözünk az anyuék alatti lakásba. Hurrá.

papucs

Amikor visszafordultam, hogy a lábamon felejtett 41-es férfipapucsot a saját cipőmre cseréljem, arra gondoltam, hogy lehet valami Zsuzsi elméletében, miszerint az agysejtek tejmirigyekké alakulnak a terhesség során.

Mozgalmas

Szerdán este megnézünk egy kiadó lakást anyuék alatt, átköltözés céljából. Erről az jutott eszembe, hogy az elmúlt 5 évben hatszor költöztem, ebből háromszor más országba, ebből kétszer más kontinensre (jó, oda-vissza, de akkor is 2). Ehhez képest a 6. kerületbe gyerekjáték lesz átmenni, még általam nemigen beszélt idegen nyelven sem kell költöztetőket rendelni.

Objektív

Jó kis újság ez a Magyar Jelen, eleget tesz a megfelelő tájékoztatás kötelezettségének. Ezt onnan tudom, hogy orvul beleolvastam a metrón a mellettem ülő bácsi példányába. A szerkesztőség mindenkiról leránotta a leplet, a karvalytőkét több cikk is ostorozta és Pintér Sándort is elhelyezték a Tel-Aviv-Budapest tengelyen. Két teljes oldalt szenteltek a szittya világtalálkozónak, - szerencsére idén nagyon jól sikerült a rendezvény (sajnos a bácsit ez nem érdekelte annyira, ezért azt már nem tudtam meg, hogy a világ mely tájairól érkeztek még szittyák) -, és keretes hirdetésben jelent meg az aktuális Turulfesztivál programja (ezt is átlapozta - nem is igazi magyar az ilyen -, de utána néztem: "A szervező Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom már délelőtt íjászkodással, nemezeléssel, rovásírással, fémlemez domborítással, gyöngyfűzéssel várja az aprótalpúakat és szüleiket (...),majd az est fénypontjaként a nemzeti ellenállás legelismertebb zenekara, a Romantikus Erőszak lép színpadra. Ezen kívül nagy választékban lesz kapható nemzeti ruházat, és kiegészítők, faműves termékek, ugyanakkor magyaros ételekkel, italokkal várjuk a Hazafiakat, Honleányokat!"). Kiváncsi lennék, mi lenne, ha Mr. Február apró talpait is elvinnénk egy ilyen rendezvényre, kiszúrnák-e az idegenszívűségét

További hírek

Nem mondhatnám, hogy az előző, mindenről beszámolós post nagyon alapos munka lett volna. Azt mondjuk kifelejtettem, hogy végül a Bevándorlási Hivatallal vívott csatánkból mi kerültünk ki győztesen és ennek hála Tojás úr sikeresen elhelyezkedett egy jó kis japán cégnél, akik dízelmotorokhoz gyártanak kicsi, de annál fontosabb kütyüket. A Cégben mindenkinek világoskék egyenruhája van, különböző színű sapkával, ami egyrészt a japán óvodáscsoportokat, másrészt az 1984-et juttatja eszembe.

Meg az is van, hogy megkaptam a phd-ösztöndíjat, ami soha jobbkor nem jöhetett volna, ezt már kétszer is megünnepeltük. A szabályok értelmében én a saját munkahelyemmel szakítani kényszerültem, de azért napjában egyszer belátogatok.

A névválasztás keretében - bár úgy a Samu, mind a Yoda kiválónak tűnik - mégis fellapoztam a magyar utónévtárat, rögtön a B-nél kezdtem, mert nehogymár még egy Á-betűs legyen. Szerintem legalább a fele kamu, nem hiszem, hogy bárkit is a valóságban Becegónak, Bocsárdnak vagy Bozdurgánnak hívnak.

És akkor két hónap kihagyás után...

... néhány friss hír (hátha valaki még olvassa a blogot). Először azért nem írtam, mert sajnos Mr. Február összeszedett egy rusnya betegséget, aminek okán 3 hetet kórházban is töltöttünk, de szerencsésen hazatértünk, és most meg minden nap visszamegyünk tornázni, ami a terápia része (pontosabban egyetlen eleme). Másrészt az is közrejátszott, hogy aznap, amikor hazajöttünk a kórházból, a közös képviselő azzal fogadott bennünket, hogy ugye holnap után itthon leszünk, amikor 3 hétre elzárják a gázt (főzés és fürdés volt a két érintett terület), mondtuk, igen, majd egy mozdulattal átköltöztünk anyuékhoz. De mától van gáz és mi is vagyunk.

A mai nap nagy híre, hogy - bár nem állt szándékunkban - mégis kiderítettük, hogy Gedeon kisfiú. Ez a névválasztás problémáját vetette fel. Játékos kedvű blogolvasók részére ajnálom a következő feladványt: a képen látható szótagokból (és csak azokból) kell utónevet kirakni:

Most a kórházbavisszajárás miatt majdnem igazi HTB lettem megint, de csak egy majdnem igazi, mert azért így is szorgalmasan dolgozom, esténként egyedül, napközben pedig Mr. Február segítségével, aki kábé 1 órát tud eltölteni az irodában jelentősebb bajkeverés nálkül, főleg, ha van szabad számítógép, ahol a youtube-on nézheti a Süsüt a cybergyermek. A betegség alatt több nevelési elvemet is feladtam amúgy, az egyik a tévénézés volt, a másik az egészséges ételekkel való táplálás, ezeket azért még átbeszéljük a teljes gyógyulás után, már csak azért is, mert ezeken kívül alig maradt nevelési elvem, és ezek nélkül meg ugye, hol is tartana a világ.

Bárcsak ne mutatuttuk volna meg Donald bácsinak a halunkat!

Ma volt az ügyvédjelölti avatás. Így utólag sajnálom, hogy nem sikerült lemosnom a jobb kezemről a tollal rajzolt halat, amit tegnap rajzoltunk rá a főnököm kislányával. Főleg akkor nézett ki rosszul, amikor a BÜK elnöke fehér kesztyűs kezét ráztam meg az oklevél átvételekor.

Szuszpenzió

Mit tagadjam, elég sok problémát okoz a Gedeon okán fennálló permanens hányinger. Az elmúlt 5 héten végigpróbáltam a könyvekben, fórumokon és hasonló helyeken fellelhető összes természetes ellenszert - teljesen eredménytelenül. Mivel felvilágosult kismama vagyok, aki hisz a modern orvostudomány eredményeiben, nőgyógyászom tanácsának kikérése után vásároltam egy szuszpenziót a tünetek enyhítésére. Többek között az alábbi mellékhatásokkal számolhatok: agyvelőbántalmak, szellemi hanyatlás, csontanyagcsere zavarok. Megoszlanak a vélemények a hatásmechanizmusról, Ei szerint az agylágyulást követően nem fogom tudni, mi az hányinger, szerintem pedig a titok nyitja, hogy amikor már annyira rosszul vagyok, hogy elindulok az üvegért, eszembe jut a tájékoztató és rögtön arra gondolok, hogy egy kicsit még azért bírom.

A motor

Mr. Február ma igazán szerepelhetett volna egy Mastercard reklámban - műanyag gyerekmotor: 3400 Ft, az öröm: megfizethetetlen. Mr. Feb. általában nem a tárgyaknak örül, hanem a velük kapcsolatos eredményeinek, pl. lap jól sikerült besatírozása, kirakós kirakása, bármilyen ketyere működésbe hozatala, ami nagyon jó, mert ezzel gyakorlatilag egész nap leköti magát, néhány malőrrel persze, pl. fal jól sikerült besatírozása (itt főleg a sebesség volt figyelemre méltó, amíg pisilni voltam egy teljes alakos képpel elkészült az előszoba falon), vekker beállítása fél 5-re, stb.

De hát itt volt ez a motor kérdés. Mr. Feburár minden motorozó gyereket (a 1.5-2 éves populáció 99%-a) hosszan megbámult az utcán, a bölcsiben többször kirontott az előtérbe, ahol a motorokat parkolják, hogy szemrevételezze őket. Persze, mi nem vagyunk ám olyan szülők, akik az összes hype-nek bedőlnek, mert hová is vezetne az, ha minden kutyafülét megvennénk, ami más gyereknek van (pl. itt és most ünnepélyesen megfogadom, hogy hozzánk playstation a lábát be nem fogja tenni, akkor sem, ha egészen Csádig kell költöznünk, hogy emiatt ne rekesszék ki majd kis társai).

Más szempontból nézve viszont itt volt ez a hosszú és ronda betegség, és Mr. Feburárnak már nagyon régen nem volt jó kedve, ma végre elég jól volt, sétáltunk és hát pont elsétáltunk a motorbolt előtt.

És akkor megvettük, és Mr. Február nem is hitt a szemének, hogy neki lett egy motorja és nem is merte sokáig megfogni sem, aztán meg nem akarta elengedni, még akkor sem, amikor 300 m motorozás után gyakorlatilag ledőlt róla, annak ellenére sem, hogy az első 5 méteren már az első balesetet is sikerült elszenvedni, amikor egy éles kanyarban kicsúszva a zöldséges előtt landolt.

Ugyan ez fotóképregény formájában:
Meglepődik:


Még mindig nem hiszi:


Örül:


Még jobban örül:

itthon

Végre van időm blogot írni, kár hogy azért, mert itthon vagyunk betegen. Mr. Február ezúttal láz, torok- és fülfájás formájában jelentkező betegséget szedett össze a bölcsiben, majd ezzel megfertőzte közeli hozzátartozóit is.

Viszont jó hír, hogy Gedeon szépen nő, már akkora, mintha 9-10 hetes lenne (pedig csak 7), teljes méretét tekintve 5,23 mm, és már vannak kezei és lábai is, íme:

Mára virradóan a kismamáknak javalott, éppen ezért magasan minden más vitamin fölé árazott táplálékkiegészítőm megpenészedett. Kiváncsi vagyok, mit csinál az a két darab, ami már a gyomromban van. Ezen kívül az egyetlen antibiotikum, amit fel lehetett írni a kórság legyűrésére, allergiás reakciókat váltott ki. Enni nem tudok, még tejbegrízt sem, fogalmam sincs, hová fog mindez vezetni. Persze, leadhatnék pár kilót, ugyanis a terhességi súlykalkulátor szerint a vörös veszélyességi zónában vagyok a 1.5 kg súlygyarapodásommal. Talán Természetanyó nyújtja felém mentő karját torokgyulladás formájában.