Kínai

Ülünk a metrón. Velünk szemben középkorú pár, beszélgetnek. Magyarok. Mi is beszélgetünk, igyekszem nem hallgatózni. De egy mondatra felfigyelek. "Látod, Bubus - mondja férfi az állomásnév táblájára mutatva, amin háromféle írásmóddal, azaz hiraganával, kanjival és romanjival van kiírva a megálló neve) -, ez a japán ábécé nagyon egyszerű, mindent kiejtés szerint írnak le." Bubus kinéz, látja. "És mi az a másik felirat?" "Az kínaiul van, mindent kiírnak kínaiul is." "Biztos sok lehet errefelé a bevándorló" - vonja le a logikus következtetést Bubus. Utazunk tovább. Bubus szólal meg: "Volt egyszer egy tanítványom, egy taiwani. Az nem beszélt kínaiul sem, csak taiwaniul" "Oroszul se? - lepődik meg a férj - "Ázsiában pedig mindenki beszél oroszul. A kommunisták miatt". A választ már nem értettem a hangosbemondótól.