Breakthrough

Áron ma reggel óta jól viselkedik, reggel másfél órát játszott az ágyában (!) és közben olyan volt, mint a pelenkareklámok gurgulázó mintacsecsemői, most pedig szépen alszik az ágyában(!). Szóval most már biztos, hogy olvassa a blogot és rádöbbent, hogy milyen nehéz napokat szerzett édesanyjának.

Érdekes, hogy az evés utáni büfi mindig azon a ponton landol a vállamon, ami kilóg a büfiztető kendő alól. Most, hogy a textilpelenkákat amúgy sem használom, varrok majd belőlük egy egész testet befedő védőruhát.

Az anyósomnak sikerült szert tennie egy Nyúlhányás receptre: két réteg rántotta között egy vastag réteg ragadós, zöld zselé. Látványnak is rémes volt, és kétlem, hogy a zselé bármilyen formában is egészséges lehet. Emberfeletti erőfeszítést kívánt, hogy lenyomjam, utána kellett küldenem fél tábla csokit kompenzálás képpen. Az én férjem ilyen kajákon nőtt fel - nem csoda, hogy erős akaratú ember lett belőle (és hogy érettségi után nyomban elköltözött otthonról).