Igyekszem a tengerbiológusi pályára szorítani a fiamat, ezért megint elmentünk az akváriumba, Áron ezúttal a sekélyvizi hínárokat és a medúzákat
nézte kitartóan, és a delfinshow-n sem aludt, de a fóka egyáltalán nem érdekelte (pedig egy helyes fiatal fóka volt, még a mellúszóira is fel tudott állni). Ma apu volt az operatőr, ezért nincsenek fehérre égett részek, viszont nem vizitündéres műsor volt, hanem Splash Show.
Hazafelé találkoztunk Yamazaki bácsival a harmadikról, aki pár hónapja abbéli aggodalmának adott hangot, hogy vajon a gyereksírás mennyiben fogja őt zavarni. Most nagyon meglepődött, hogy már megvan a baba, mert nem tűnt fel neki, hogy bárki is sírna, ennek úgy megörült, hogy egyből felvitte a babakocsit (16 kg + gyerek) a lépcsőn. Ez több dolgot is bizonyít: egyrészt hogy Áron szuperjó gyerek, másrészt, hogy Yamazaki bácsinak - bár jó kondiban van - gondok lehetnek a hallásával.
3 comments:
szerintem vegyetek éves bérletet az akváriumba, úgy jobban meg fogja érni.
egyébként látom, sikerült újabb ál-csecsemőt találni a fotózásokhoz, és most már a szüleidet is felhasználod a megtévesztéshez: ezúttal harmadikféleképpen néz ki a kis Áron-kun.
nem is csodálom, hogy Yamazaki bácsi nem hall gyereksírást éjszakánként: addigra nyilván vissza kell őket adni.
van már éves bérletünk, rögtön ahogy ideköltöztünk vettünk, mert én saját jogon is élvezem a delfineket. próbálunk nyárig találni egy gyereket, akit hosszabb időre lehet kibérelni, hogy legalább, amíg otthon vagyok, addig ne kelljen folyton cserélgetni őket.
hát igen, pesten macerásabb lenne japán külsejű bércsecsemőt találni, a postai szállitás pedig gondolom még nem megoldott...
Post a Comment