Ezt is jo reg nem irtam le.
Mikozben a konyvtarban okosodtam, sikerult kihallgatnom egy amerikai es egy japan diak kozotti eszmecseret, amiben az amcsi srac arrol probalta meggyozni tarsat, hogy a leghelyesebb, ha lazadunk a szuleink ellen, pl tole a multkor megkerdeztek, hogy mi az uj cime, de hat neki esze agaban sem volt megmondani, mert kik az o szulei, hogy ezt csak igy megkerdezzek. A japan csavo eloszor kulturalis kulonbsegekre hivatkozott, miszerint ez japanban nem szokas, majd arra, hogy vegul is a szulei fizetik a tandijat. Ebbol az amcsi srac azt szurte le hogy japanok gyavak.
2 comments:
ezt a kerdest nyilvan teljesen maskepp iteltek volna meg a pupiklasszikus korban. a multkor olvastam egy kakaohaltiges getrankepulver-kommentart, es meg ott is a szulok iranti koteles tiszteletre hivatkoznak altalanos csaladjogi zsinormertekkent.
Úgy látszik ez valami járvány, hogy szabadidőnkben olyan dolgokkal foglalkozunk, amik egyetemen kicsit se érdekeltek... Én mostanság a közigazgatás rejtelmeiben merültem el mélyebben bár kevésbé okosodás mint inkább praktikus okokból. Lassan naponta járok az okmányirodába, és az I. kerületi önkormányzat dolgozói jó ismerősként köszöntenek (lakcímbejelentés, hajadoni igazolás (!), apasági nyilatkozat stb.). Mondjuk legalább addig se a BGB-t olvasgatom (az ilyen magánjogi izéket én letudom munka közben).
Post a Comment