Városi kaland

Ma egész napos túrát terveztünk a városba, természetesen emiatt az időjárás hirtelen rosszra fordult, és nem csak tök hideg lett, hanem az eső is zuhogott (most már bezzeg elállt, miután hazaértünk), de ez nem szegte kedvünket, sőt az sem, hogy a zuhogó eső miatt ideiglenesen nem járt a vonat, mert jópajtásaink vonalán is felfüggesztették a járatot, így nagyjából ugyanannyit késtünk mind a hárman. Pompás ebédet költöttünk el egy pizzériában Suzuki-sannal, a japántanárnőmmel és Yuki-channal, a nyelviskola adminisztrátorával, Mr. Február igazán elemében volt, böngészte az étlapot, csevegett a vendégekkel és villogtatta a mosolyát (bár nem tudom, ez mennyire helytálló kifejezés olyan személy esetén, akinek nincs foga). Ezután látogatóba indultunk az irodába.
Tokióban majdnem mindenhol van lift, ezalól csak 3 intézmény kivétel: a mi házunk, az állomásunk és az iroda metrómegállója. A mi állomásunkra találni magyarázatot, itt ugyanis főleg nyuggerek laknak, akik nemigen utazgatnak Tokióba, ide pedig leginkább szörfösök jönnek, és attól, aki elbír egy szörfdeszkát igazán elvárható, hogy a lépcsőn is fel tudjon menni. De azt nem értem, hogy az egyik legforgalmasabb környéket érintő megálló esetében milyen koncepció alapján döntöttek úgy, hogy sem liftre, sem mozgólépcsőre nincs szükség, a lépcsőn hömpölygő öltönyös fickók közül meg egy sem ajánlotta fel, hogy segít a babakocsit először fel-, majd levinni egy jó emeletnyit.
Az irodában nagy sikert arattunk, először a látványkonyhában tápszert készítettem, majd ezt példásan beletöltöttem a gyerekbe, aki utána példásan büfizett, majd példásan elaludt. Ezután elmentünk az iroda melletti menő Apple üzletbe, ahol semmi sem volt, amit vásárolni szerettem volna és a helyi customer policy értelmében technikai segítséget sem tudtak nyújtani. Látva a megnyúlt képemet, az eladósrác titokban kiprintelt egy csomó térképet más boltokhoz (mert a customer policy-nak az is része, hogy más boltokat nem ajánlanak), ahol a kívánt cikkek beszerezhetők és egy gyorstalpaló tanfolyam keretében elmagyarázta, hogyan kell beszerelni az új memóriát. Még soha semmilyen elektromos kütyüt nem csavaroztam szét, és nem vagyok biztos benne, hogy a sort a laptopommal akarom kezdeni. Talán a más boltok customer policy-jába belefér, hogy valaki beszerelje a cuccot.