Tegnap összeszedtük minden bátorságunkat, és elmentünk az IKEA-ba. Ez kocsi nélkül Japánban nagy rákészülést igényel, mert bár "csak Yokohamáig kell menni", Yokohama valójában kicsit nagyobb, mint Budapest, és a városon belül még nagyon sokat kell utazni ahhoz, hogy a külvárosban lévő bútorparadicsomba jussunk. Mivel az árak magukért beszélnek, azért mégis elszántuk magunkat.
Persze az IKEA Yokohamában is pont úgy néz ki, mint Budaörsön, ezért a globalizációnak hála fél napra Európában éreztem magam. Vicces volt látni a yukatát (kimono-light) viselő japán nőket, amint Klippant próbálgatják. Én akartam paparazzo-képeket készíteni a kulturális sokféleség szemléltetésére, de Ei szerint ez illetlenség.
A felnőttek új ágyat kaptak (Malm - fehér, pedig először azt hittük, ez ki van zárva), a kisbaba pedig ágyat, kiskádat, meg egy csomó minden aranyos és/vagy hasznos dolgot a Kids' IKEA részlegből. Sajnos a forgatagban elveszett a kiságyról szóló megrendelő lap, emiatt plusz másfél órát töltöttünk a Vevőszolgálaton. Összesen 3 zsáknyi "Jaj, ez milyen hasznos/jópofa/vidám dolgot tettünk a kosarunkba, hogy azután kiderüljön, hogy ezeket nem bírjuk el. A házhozszállításhoz a cuccokat papírdobozba kell csomagolni (ez úgy derült ki, hogy a kiskádba feltornyozott, majd csomagolópapírral gondosan körbetekert egységünket hosszas alkudozás árán sem tudtuk elszállíttatni). A házhozszállításnál is a "lapra szerelés" a koncepció, tetrisesek biztos előnyben vannak, amikor a 30 különböző alakú tárgyat minél jobb helykihasználással próbálják egy hosszú és lapos dobozba beletölteni, de mi sem maradtunk szégyenben, végül 3 dobozzal megúsztuk, a tükör, a bébijátszótér és a nyári paplanok metróztak csak velünk. Szállítás kedden!
No comments:
Post a Comment