Most jövök a szokásos pénteki vizsgálatról, ezúttal az anyósom is velem tartott, ez több szempontból is jó volt, mert egyrészt jobban telt a várakozás, először gúnyoltuk a többi a várakozót, azután viccesen befonta a hajamat, másrészt fontos támaszt nyújtott a bábával való elbeszélgetésen, ahol ismertettük a "B" tervet, miszerint ha Ei valamiért nem tudna velem lenni, majd Kaya-san kísér el. Az új bába, aki korábban egy munkatáborban lehetett nevelőtiszt, egyből közölte az anyósommal, hogy a tanfolyam elvégzése nélkül nem jöhet be a szülőszobába, de lehetősége van pótolni az ismereteit, és akkor majd meglátja, mit tehet, addig is röviden összefoglalta a tankönyvet és adott kötelező olvasmányt.
Majd Ei távollétét kellett igazolnunk, akinek már nem ez az első mulasztása a beszélgetésekről, és ezek alapján hogyan garantáljuk, hogy részt fog venni a szülés utáni felkészítésen. Kérdeztük, hogy az jó-e, ha mondjuk megígérjük, de láthatóan nem hitt nekünk, talán azt várta, hogy okiratba foglaljuk és a vérünnkkel pecsételjük meg, erről mindenesetre hosszan jegyzetelt a füzetébe. Ezután megkaptam a nevezett 5 napos felkészítő tanfolyam órarendjét:
5:30 - ébresztő
8:00 - eligazítás
10:00 - 12:45 szoptatás
13:00 - 16:30 egyéb ismeretek
18:30 - 19:00 napi összefoglalás
Persze nagyon örülök, hogy majd elmagyarázzák, mit hogyan kell csinálni, mert sokat parázom azon, hogy mi lesz, ha beleejtem a gyereket a lekvárba, de ennyi idő alatt egy teknőst is be lehet idomítani a pelenkacserére.
Ezután én kerültem sorra, mivel japánul keveset értek, felmerült a gyanú, hogy majd nem tudok lépést tartani a csoporttal, esetleg azt sem értettem, ami a korábbi tanfolyamokon elhangzott. Mondtam, hogy de igenis értettem, mert Ei lefordította. Hát, azért az nem az igazi. A következő gyereknél felveszünk egy szinkrontolmácsot. Már persze, ha egyáltalán még szabadlábon leszünk, mert amikor megmondtam, hogy hagyományos, és nem rooming-in elhelyezést kértem (ezzel negyedére csökkentve a kórházi ellátás költségét), biztosan azt írta a naplójába, hogy potenciális csecsemőgyilkos vagyok, akinek pszichiáter és titkosrendőr általi megfigyelése javasolt. Ennek ellenére írásba adtuk, hogy ez a végső döntésünk és kisomfordáltunk a szobából.
5 comments:
na tessék. először ekkora felhajtást csapnak a gyerekszülés körül, aztán 13 éves korukban lemészároltatják őket egymással. persze a battle royale-hoz is kell az utánpótlás...
mondjuk azon is elgondolkozik ilyenkor az ember, hogy miként élte túl idáig az emberiség, amikor voltak olyan idők, amikor egyáltalán nem volt szülésre felkészítő-, szülés utáni-, valamint fogmosásra oktató tanfolyam.
persze az is igaz, hogy pl. a középkorban lényegesebb kevesebb ideig éltek az emberek, és csúnyább volt a foguk is.
ha még sok ilyen tanfolyamon kell részt vennem, én is lényegesen kevesebb ideig fogok élni
Meg az is elgondolkodtato, hogy mit gondoljon az ember a sok tanfolyamon megtanult dologrol, ha kozben lehet tudni, hogy a szakirodalom egyik fele szerint a cumizastol a gyerek magatol elsajatitja a differencial egyenletek megoldasat, mig a masik fele szerint egesz biztosan ongyuladast okoz. (ahogy ez kozismert)
Talán lesz vitafórum a ellentmondásokról éjfél után.
És azt figyeltétek, hogy 12:45 és 13:00 között nincs oktatás? - biztos ez lesz az ebédszünet.
Bandinak egyrészt igaza van abban, hogy a középkorban kevesebb ideig éltek, na de nem kellett a fél életüket hülye tanfolyamokon tölteni, szóval szerintem kvittek vagyunk.
Viszont nagyon meg vagyok lepve, hogy evésre felkészítő tanfolyamot nem szerveztek. Vagy azt meg kell tanulni a letelepüléskor? Mert az azért tényleg komoly problémát okozhat, hogyha ott állsz majd' harminc évesen és nem tudsz enni.
Post a Comment