A pelenkázó asztal

Persze, azért vannak kulturális különbségek, felszínre is törtek a gyermekvárással kapcsolatban. A kiskádat már korábban kiharcoltam, mert a süllyesztett nagykádban fürdetés egyrészt a megfulladó csecsemő, másrészt a derékfájás rémképeit csalták a szemem elé. De a pelenkázóasztal létjogosultságát nem sikerült elismertetnem. Kezdve azzal, hogy a fogalom itt teljesen ismeretlen, a pelenkázás - mint minden más - a földön történik. Az IKEÁ-ban tett látogatások során a szerény és nem túl meggyőző választékon megpróbáltam bemutatni, hogy mennyivel jobb, ha nem kell a pelenkacseréhez letérdelni, de nem arattam sikert, sőt azt is be kellett ismernem, hogy a bemutatott modellek méretre hatalmasak és/vagy biztonsággal nem használhatók a mi lakásunkban. Mivel más bébiboltban ez egyáltalán nem kapható, ezért 1 hónapja status quo van. Ma ábrándozva olvastam egy cikket a "Mire ügyeljünk a pelenkázóasztal kiválasztásánál" témában (legyen stabil, de azért mozdítható, legyen rajta sok tárolófelület), amikor is kinéztem az erkélyre, és megláttam Bekvamot. Bekvam az előző lakásban a konyhaszerkény és munkapult kettős funkcióját látta el, mióta van igazi konyhám, az erkélyen áll és a napozógyékény és a biciklipumpa tárolására szolgál. Mivel a fenti követelmények alapján megfelelőnek találtam, egy gyors rehabilitációs program keretében lesikáltam és előléptettem pelenkázó asztallá. Már csak egy alátét kell, hogy ne potyogojn le a gyerek.