Ezt a blogot akkor találtam, amikor egy könyvről (Call me Okaasan) akartam többet megtudni. A szerzőnő Osakában él, japán férjjel és két gyerekkel. Úgy tűnik, még sok mindenről nem tudok, amivel egy "Gaijin Mama"-nak szembe kell néznie, pl a
Bully Mamas, ami a férjemnek tök természetes. Kicsit az is hátborzongató, amit az iskolákról ír, ezen majdnem sikerült összevesznünk vacsoránál, de végül is még messze van, majd ráérünk néhány év múlve összeveszni rajta.
2 comments:
Hát ez valami pazar: "exclusive bands of mothers", szerintem Bandika szemébe is örömkönnyeket fog csalni.
Istenem, min vitatkoztatok az iskolán? Valami ilyen jellegű dolog volt esetleg?(lopok az ajánlott blogról):
"My daughter started coughing a few days ago, which led all the mothers and teachers to urge me to take her to the hospital right away. I did take her to a pediatrician, who prescribed antibiotics (!) among other things, but the mothers told me I should get more and stronger medicine because what if she gets worse and can’t make it to the culture festival????? I suggested that she take a couple days off of school if they were so worried about her. They thought I was out of my mind."
Nekem ez elég rémisztő, Ei szerint ez felelősségteljes: "I know that teachers, my husband included, often visit students’ homes, but it’s still a bit disconcerting to have people drop by when the house is a mess. I guess Japanese women are obsessive about housework for just this reason. Anyway, I let her speak with Jio privately for awhile. I wasn’t eavesdropping or anything, but I overheard her say “At school, I’m your mother.” Uh, no. I don’t think so. I’m the Mommy ALL THE TIME."
Cultural differences...
Post a Comment